Kemencék a X. századi edelény-borsodi településen

A lelőhely, dr. Wolf Mária ásatása, a borsodi földvár Északkelet-Magyarországon. Miskolctól mintegy 30 km-re északra, Edelény város határában, a Bódva folyó partján egy alacsony dombon helyezkedik el. A domb mintegy 15 méterrel magasodik a folyó szintje fölé. Erre emelték egykor az államalapítás kori vár napjainkra már erősen lepusztult sáncait.

A vár sáncaira és belső területére egyaránt kiterjedő ásatást 1987-1999 között végezték. Ennek során a várdomb területén egy települést is feltártak, amelynek házai azonban nem kapcsolhatók az ispáni várhoz, mivel azt megelőzően épültek. Az előkerült leletek alapján bizonyos, hogy a település leégett, valamennyi háza egyszerre pusztult el a falut súlytó tűzvészben. Az 1-7. házat minden esetben vastag, 40-50 cm-es égett agyagomladék jelezte. A vörösre, olykor szürkére, porhanyós állagúra égett agyagban igen sok követ találtak.

"Az omladékréteg eltávolítása után előtűnt a házak tapasztott, átégett padlója. Ezen többször vastag hamuréteget (például 2. ház), illetve szenült magvakból és apró cseréptöredékekből álló réteget találtunk (például 1. ház). A padló a házak nagy részében megrongálódott. A házak többségében a padlót közvetlenül az egykori felszínre tapasztották, házak, illetve padlójuk földbe mélyítésére semmilyen jel sem utalt. ..."

"A padlóval egy szintben, többnyire a délkeleti sarok közelében állt a házak kemencéje. Ettől eltérő helyen, a délnyugati sarok közelében helyezkedett el a 4. és az 5. házban. A kemencéket kötőanyag nélkül, nagyobb kövekből építették. A kövek jórészt szétszóródtak, csak néhányat tudtunk eredeti helyén megfigyelni. Az 1. ház kemencéjének kövei között azonban agyagmaradványokat is találtunk. Ahol ezt megállapíthattuk, ott a kemencék U alakúak, és meglehetősen kis méretűek voltak (3, ház: 0,8 x 1 m; 5. ház: 0,8 x 1 m.). ..."

"A 8. házban a kemence a délkeleti sarok közelében állt. Szétszóródott kövei között 12 ép; vagy csak a föld által összenyomott edény került elő. A kisméretű, 0,75x0,75 méteres kemence U alakú volt, nagyobb kövekből, kötőanyag nélkül építették. Sütőfelülete 3 cm vastag, gyengén átégett tapasztásból állt, amely felett 5 cm vastag hamuréteget találtunk. A tapasztás alatt sem cseréptöredékek, sem kövek nem kerültek elő. A kemence szája nyugati irányba nyílt, két oldalán nagyméretű kövek helyezkedtek el. Ezektől 20-20 cm-re két, 8, illetve 10 cm átmérőjű, 8 cm-re a padlóba mélyedő karólyukat bontottunk ki. A kemence szájánál előkerült két karólyukról úgy véljük hogy egy a faház tűzvédelmét és egyszerű füstelvezetését szolgáló szikrafogó nyomai lehettek. A néprajzi anyagból jól ismert szikrafogók favázra készített, sövényből, deszkából, gerendából, esetleg téglából álló, általában tapasztott építmények voltak. ..."

A kemencék füstje a letapasztott deszkafödém nyílásán keresztül a padlástérbe jutott, ahonnan a szalma vagy nádfedésen keresztül távozott.


Szerző: Dr. Wolf Mária - Nemzeti Múzeum